Mi a pénz?

A pénz az egyik legnagyobb szabadságeszköz, amit az ember valaha feltalált.
Friedrich Hayek

Üdvözlünk a Bitcoin Diplomán. Ebben a modulban azt a alapvető kérdést vizsgáljuk meg, hogy miért is elengedhetetlen a pénz az életünkben. Megnézzük a pénz természetét és különböző formáit, hogy mélyebb megértést szerezzünk a jelentőségéről.

A pénzt nap mint nap használjuk, de vajon tényleg értjük, hogy miért van rá szükségünk, és valójában mi is az?

• Miért cserélik az emberek az idejüket pénzre?
• Miért van egyeseknek több pénzük, mint másoknak?
• Miért más a pénz más országokban?
• Miért nem tudunk egyszerűen többet létrehozni belőle, amikor szükségünk van rá?

Kezdjük azzal, hogy megválaszoljuk az alábbi öt kérdést.

Gondolj gyakorlati felhasználásokra, például alapvető szükségletek – mint élelmiszer – vagy vágyott dolgok megszerzésére. Próbálj konkrét példákat hozni, egyensúlyozva a kreativitást és a valószerűséget.

Miért van szükségünk pénzre?

Mi a pénz?

Ki irányítja a pénzt?

Mitől lesz „értéke” a pénznek?

Milyen kérdéseid vannak a pénzzel kapcsolatban?

Beszélgetés: Miért van szükségünk pénzre?

Osszatok csoportokat, és:

• Osszátok meg és beszéljétek meg a válaszokat az első négy kérdésre. Írjátok le a kedvenc válaszokat.
• Osszátok meg a válaszokat az utolsó kérdésre, majd szavazzatok egy kedvenc kérdésre. Írjátok le az eredményt.
• Térjetek vissza a válaszokhoz és kérdésekhez a kurzus végén.

Most, hogy tisztábban látod, miért szükséges a pénz, a következő modulok azt vizsgálják majd, hogy mi a pénz, hogyan fejlődött az idők során, kik befolyásolják, és mi a legújabb formája. Folyamatosan hivatkozz az első napi listáidra, hogy összefüggéseket találj a saját meglátásaid és a pénz teremtésének, meghatározásának és használatának fejlődése között.

Beszélgetés: Mi a pénz?

• Kérlek, még ne edd meg az asztalodra helyezett cukorkát.
• Ki lenne hajlandó elcserélni a cukorkáját egy 1 eurós bankjegyre?
• Most tartsd fenn a kezed, ha még mindig hajlandó lennél elcserélni a cukorkádat egy 1 eurós Monopoly-pénzre a cukorkád helyett.
• Miért vagy miért nem?
• Mitől lesz az egyik bankjegy olyan kívánatos, míg a másik csak szemétnek számít?
• Mitől lesz „értéke” a pénznek?
• Honnan származik a pénz, és ki dönti el, mennyit nyomtassanak belőle?
• Miért ne nyomtassunk több pénzt, és osszuk szét egyenlően mindenkinek?

A pénz garancia arra, hogy a jövőben megkaphatjuk, amit szeretnénk. Bár jelenleg nincs szükségünk semmire, mégis biztosítja annak lehetőségét, hogy kielégítsünk egy új vágyat, amikor az felmerül.
Arisztotelész

Elgondolkodtál már valaha azon, hogy mi is valójában a pénz? Vagy azon, hogy mitől lesz a pénz… nos, pénz? A legtöbben tudjuk, hogyan kell használni, de kevesen értjük, honnan származik vagy hogyan működik. A pénz lényegében egy módja annak, hogy árukat és szolgáltatásokat cseréljünk. Ezeknek az értékét képviseli egy olyan formában, amely könnyen cserélhető. A pénz sokféle formát ölthet, például papírpénzt, érméket vagy elektronikus fizetéseket. Általában kormányok vagy más hatóságok bocsátják ki és szabályozzák, de a pénz sokkal több, mint egy fizikai vagy digitális csereeszköz; olyan, mint egy egyetemes nyelv, amely lehetővé teszi, hogy a világ bármely pontján kereskedjünk másokkal, még akkor is, ha nem beszéljük ugyanazt a nyelvet vagy nem ugyanabból a kultúrából származunk. Lehetsz a világ másik felén, és mégis „beszélheted” a pénz nyelvét azzal, hogy leteszel egy terméket a pultra, és elcseréled a helyi valutára, vagy használsz egy bankkártyát.

A pénz olyan, mint egy társadalmi szerződés, amely lehetővé teszi, hogy cseréket hajtsunk végre anélkül, hogy cserekereskedelemre vagy arra kellene támaszkodnunk, hogy találunk valakit, aki pont azt akarja, amit mi kínálunk. Ha egy csoport elkezdené elfogadni a csokoládét fizetségként a legtöbb áruért és szolgáltatásért, akkor a csokoládé pénzzé válna (bár mivel néhány helyen megolvadna, talán rossz pénznek számítana).

Más szóval, önmagában a pénz nem képes kielégíteni az emberi vágyakat; csupán egy eszköz, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyabban cseréljünk.

A pénz azt az értéket képviseli, AMELY által az árukat kicserélik. A pénz NEM az az érték, AMIÉRT az árukat kicserélik.

Egy tranzakció egy áru vagy szolgáltatás cseréje vagy átruházása. Ez egy módja annak, hogy két vagy több fél értéket cseréljen egymással.

Számos különböző típusú tranzakció létezik, az egyszerű cseréktől (például egy szendvics vásárlása egy büfében) a bonyolultabb pénzügyi tranzakciókig (például egy ház vásárlása vagy befektetés st

A tranzakciókat személyesen, telefonon, online vagy más módon is le lehet bonyolítani, és sokféle szereplőt érinthetnek, beleértve magánszemélyeket, vállalkozásokat és pénzintézeteket.

A pénz megkönnyíti a kereskedelmet, mert mindenki elfogadja végső fizetésként. Emellett lehetővé teszi, hogy mérjük az értéket, és összehasonlítsuk a különböző árukat és szolgáltatásokat.

A pénz csak pillanatnyi szerepet tölt be a csere során; és amikor az ügylet végül lezárul, mindig azt találjuk, hogy az egyik fajta árut egy másikra cserélték.
Jean-Baptiste Say

Ha áruk és szolgáltatások vásárlásáról és eladásáról van szó, a pénz a kulcsszereplő. A pénz több fontos funkciót is betölt a világban, például:

Értékőrző

A pénznek meg kell őriznie az értékét az idő múlásával, így alkalmas arra, hogy az emberi munka értékét megtakarítsuk és befektessük. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek pénzzel tervezzenek a jövőre. Tehát amikor legközelebb valami különlegesre spórolsz, jusson eszedbe, hogy a pénz több, mint egyszerű fizetőeszköz — ez egy eszköz, amely segít tervezni és befektetni a jövődbe.

Csereeszköz

A pénzzel nem kell olyan embert keresned, aki pontosan azt akarja, amit te kínálsz cserébe. Ehelyett pénzzel bármit megvehetsz vagy eladhatsz, amit csak szeretnél. Ez sokkal kényelmesebbé és hatékonyabbá teszi a kereskedelmet.

Elszámolási egység

A pénz egyetemes mércét ad az érték mérésére, amely lehetővé teszi, hogy az emberek kifejezzék és összehasonlítsák a különböző áruk és szolgáltatások árát. Ez hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi a piacot, ahol az emberek megalapozott döntéseket hozhatnak arról, mit vásároljanak vagy adjanak el.

Ha új autót szeretnél venni, összehasonlíthatod a különböző autókereskedések árait, és megalapozott döntést hozhatsz arról, melyiket vásárold meg a forintban megadott ár alapján. Ha nem lenne elszámolási egység, akkor valami mással kellene összehasonlítanod az autók értékét, például azzal, hány tehén ér egy autó, vagy mennyi időbe telt elkészíteni.

Ez a három funkció teszi lehetővé, hogy a gazdaságok összetettek és dinamikusak legyenek. Pénz nélkül sokkal nehezebb lenne árukat és szolgáltatásokat vásárolni és eladni, és a gazdaságunk sokkal kevésbé lenne fejlett.

Gyakorlat: A pénz melyik funkciójára példa ez?

• Ádám úgy döntött, hogy heti fizetésének egy részét félreteszi, hogy kiskutyát vegyen
• Bence két szelet pizzát vesz 2 990 forintért
• Márk nem tudja eldönteni, hogy koncertjegyet vegyen 27 000 forintért, vagy síbérletet 34 000 forintért

A pénz csak akkor működik jól, ha bizonyos kulcsfontosságú tulajdonságokkal rendelkezik. Használhatónak kell lennie vásárlásra és eladásra (csereeszköz), megtakarításra (értékőrző), valamint árak mérésére (elszámolási egység). Ezek a tulajdonságok teszik a pénzt megbízhatóvá és fontossá.

• Tartósság a pénz azon képességére utal, hogy ellenáll a fizikai elhasználódásnak és hosszú ideig megmarad. Ez biztosítja, hogy a pénz elfogadható és felismerhető állapotban foroghasson a gazdaságban. Az arany tartós anyag, amely ellenáll a kopásnak, így jól szemlélteti a pénz tartósságának jellemzőjét.
• Oszthatóság a pénz azon képességére utal, hogy kisebb egységekre osztható, így az emberek különböző értékű vásárlásokat is végrehajthatnak vele. A papírpénz könnyen felosztható kisebb címletekre, ezért jól szemlélteti a pénz oszthatóságának jellemzőjét.
• Hordozhatóság arra utal, hogy a pénz mennyire könnyen szállítható és hordozható. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek könnyedén vásároljanak és adjanak el árukat és szolgáltatásokat. A bankkártyák hordozhatók, hiszen könnyen elférnek egy pénztárcában vagy táskában, így jól szemléltetik a pénz hordozhatóságának jellemzőjét.
• Elfogadottság a pénz széles körű elfogadottságára utal, vagyis arra, hogy az emberek magabiztosan használhatják áruk és szolgáltatások vásárlására és eladására. Az amerikai dollár széles körben elfogadott fizetőeszköz, ezért jól szemlélteti a pénz elfogadottságának jellemzőjét.
• Ritkaság arra utal, hogy mennyire nehéz újabb egységeket előállítani a pénzből, ami segít megőrizni az értékét, és megakadályozza, hogy ugyanannyi áruért többet kelljen fizetnünk. A gyűjtői bélyegek, különösen a ritka és értékes darabok, jó pénzformák lehetnek, mert ritkák és idővel felértékelődhetnek. A bélyeggyűjtők gyakran használják bélyegeiket vagyonuk befektetésére és portfóliójuk diverzifikálására.
• Helyettesíthetőség a pénz felcserélhetőségére utal, vagyis hogy az egyik pénzegység egyenértékű egy másik, azonos értékű egységgel. A pénznek egységesnek kell lennie. A rézérmék méretükben és súlyukban egységesek, így jól szemléltetik a pénz egységességének jellemzőjét. Egy forint mindig egy forint.

Gyakorlat

A különböző eszközök eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, és a pénz funkcióit különböző mértékben töltik be. A társadalom végső soron annak alapján dönti el, hogy melyik eszközt használja pénzként, hogy az adott jószág mennyire jól teljesíti ezeket a funkciókat.

Annak meghatározásához, hogy a különböző tárgyak mennyire felelnek meg a pénz konkrét tulajdonságainak, minden egyes jellemzőre 1-től 5-ig terjedő skálán pontozhatod az alábbi tárgyakat (0 = Borzalmas; 3 = Közepes; 5 = Kiváló).

Az egyes tárgyak pontszámainak összesítésével megállapíthatod, melyik a legalkalmasabb arra, hogy pénzként szolgáljon.

Használd a következő kérdéseket annak eldöntéséhez, hogy a táblázatban szereplő különböző tárgyak mennyire felelnek meg a pénz tulajdonságainak.

• Tartósság: Képes a pénz ellenállni a kopásnak és elhasználódásnak az idő múlásával?
• Hordozhatóság: Könnyen szállítható és használható a pénz különböző helyeken?
• Helyettesíthetőség: Felcserélhető a pénz más pénzformákkal?
• Elfogadottság: Széles körben elfogadják a pénzt fizetőeszközként?
• Ritkaság: Ritka a pénz, és nehéz belőle többet előállítani?
• Oszthatóság: Felosztható a pénz kisebb egységekre?

* Kérjük, ne töltsd ki a Bitcoin oszlopát; erre a tanfolyam későbbi részében visszatérünk.

A pénz két fő kategóriába sorolható: fizikai és digitális.

Fizikai pénz

• Árupénz, amely egy fizikai tárgy, amelyet széles körben értékelnek és elfogadnak csereeszközként.
  • Példák: Az arany, az ezüst és még a lőpor is szolgált egykor árupénzként.
• Képviseleti pénz, amely egy fizikai árura vonatkozó követelést képvisel.
  • Példa: Az ezüstjegyeket be lehetett váltani ezüstre.
• Fiat pénz, amely a kormányok által kibocsátott papírpénz és érmék, amelyeket csereeszközként fogadnak el.
  • Példa: A Federal Reserve bankjegyek fiat pénznek számítanak, amelyeket a szövetségi kormány hivatalosan elfogadott adósságtörlesztésre.

Digitális pénznemek

A digitális pénznemeket online tranzakciókra lehet használni, és ide tartozik az elektronikus pénz, a stabilcoinok és a kriptovaluták.

Az elektronikus pénznemek a hagyományos pénznemek, például az euró vagy a forint digitális változatai. Online fizetésekhez használják őket olyan rendszereken keresztül, amelyeket fizetési csatornáknak neveznek, és amelyek a pénzt egyik helyről a másikra mozgatják.

A hagyományos pénzügyi rendszerben ezek a fizetési csatornák közvetítőkre, például bankokra támaszkodnak. Ezek a közvetítők díjat számítanak fel, és jogukban áll jóváhagyni, késleltetni vagy visszafordítani tranzakciókat.

Ezeknek a rendszereknek gyakori példái a kártyahálózatok, amelyek a betéti és hitelkártyás fizetéseket dolgozzák fel, valamint a digitális pénztárcák, amelyek pénzt tárolnak, és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy pénzt küldjenek és fogadjanak.

• Központi banki digitális pénzek (CBDC-k): Egy ország pénznemének digitális változatai, amelyeket a központi bank bocsát ki és ellenőriz.
• Stabilcoinok: Olyan digitális pénznemek, amelyeket úgy terveztek, hogy értékük stabil maradjon, általában egy eszközhöz, például az amerikai dollárhoz kötve.
• Kriptovaluták: A digitális pénznemek egy típusa. Némelyik decentralizált, vagyis nincs egyetlen csoport, amely irányítaná őket, míg mások inkább központosítottak.

Néhány digitális pénznem mögött az a kulcsfontosságú elképzelés áll, hogy eltávolítsák a közvetítőket. Ez hatékonyabbá teheti a tranzakciókat, és csökkentheti a hatalom koncentrációját. A cél egy olyan rendszer létrehozása, amely inkább az internethez hasonlóan működik, ahol az irányítás megosztott, nem pedig egyetlen hatóság kezében van.

Képzeld el, hogy egy sivatagban rekedtél, és csak egy üveg vized maradt. Szomjas vagy és kétségbeesetten innál, de azt is tudod, hogy szükséged lesz a vízre, hogy életben maradj, amíg nem találsz többet. Ez a szűkösség klasszikus példája: egy erőforrásból (víz) csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésedre, és döntened kell, hogyan használd fel a lehető legjobban.

Ebben a helyzetben dönthetsz úgy, hogy beosztod a vizet, és hosszabb időn keresztül kis kortyokat iszol, hogy minél tovább kitartson. Vagy dönthetsz úgy is, hogy egyszerre megiszod az egészet, így pillanatnyilag csillapítod a szomjadat, de ez a hirtelen folyadékpótlás lehet, hogy nem ad elég energiát ahhoz, hogy később több vizet találj. Bármelyik lehetőséget is választod, nehéz döntéssel állsz szemben.

A szűkösség minden erőforrásra igaz, nem csak a vízre. Legyen szó pénzről, időről vagy akár szeretetről és figyelemről, folyamatosan döntéseket kell hoznunk arról, hogyan osszuk be a korlátozott erőforrásainkat.

Szűkösség arra kényszerít minket, hogy mérlegeljük az előnyöket és hátrányokat, amikor felhasználjuk az erőforrásainkat, és kompromisszumokat kössünk.

Kétféle szűkösség létezik

• Mesterséges szűkösség, más néven központosított szűkösség, olyan dolgokat foglal magában, mint a limitált kiadású tervezői táskák, ritka sportkártyák és sorszámozott műalkotások. Ezeket könnyen lehet
• Természetes szűkösség, más néven decentralizált szűkösség, olyan dolgokat foglal magában, mint a tengerparti ingatlanok vagy a nemesfémek, például az arany. Ezeket sokkal nehezebb lemásolni vagy hamisítani.

A két típus közötti fő különbség a kontroll.

A központosított szűkösséget egyetlen szereplő, például egy vállalat vagy kormány határozza meg, míg a decentralizált szűkösséget senki sem irányítja. A központosított szűkösség példája a luxus, limitált kiadású divatcikkek, például táskák vagy sportcipők: a vállalatnak gyakorlatilag semmibe sem kerülne még 1000 darabot gyártani, de a magas árat ez a mesterségesen meghatározott szűkösség tartja fenn. Az egységek számának kontrollja határozza meg az értéküket. Ezzel szemben a só, kagylók vagy arany megtalálásához és kitermeléséhez jelentős erőfeszítésre és energiára (vagyis „munkára”) van szükség. Ezeknél a természetesen szűkös erőforrásoknál ez a ráfordítás csak akkor éri meg gazdaságilag, ha a keletkező jószág nagy értéket képvisel.

Egyetlen ember vagy csoport sem irányítja egy természetesen előforduló erőforrás árát azért, hogy befolyásolja azt, hanem éppen fordítva: a piaci kereslet határozza meg, hogy érdemes-e energiát fordítani a kitermelésére.

A szűkösség befolyásolja a döntéseinket. Ha megértjük, javíthatjuk a döntéshozatalunkat: gyakran választanunk kell az azonnali haszon és a hosszú távú előnyök között, és ezek a kompromisszumok alakítják az utunkat a céljaink eléréséhez.

Példa az időpreferenciára

Választhatsz, hogy ma kapsz 36 000 forintot, vagy egy év múlva 39 600 forintot. Ha magas az időpreferenciád, lehet, hogy inkább a mai 36 000 forintot választod, mert többre értékeled, hogy most azonnal megkapod, mint hogy várj egy évet a plusz 3 600 forintért. Másrészt, ha alacsony az időpreferenciád, inkább vársz a nagyobb jutalomra, mert jobban összpontosítasz a hosszú távú tervezésre, és kevésbé érdekel az azonnali kielégülés.

Időpreferencia azt az elképzelést jelenti, hogy az emberek általában inkább MOST szeretnének valamit, mint később.

Visszatérve a korábbi példára a sivatagi vizespalackkal: ha azonnal megiszod az összes vizet, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy később már nem marad, az magas időpreferenciát mutat: a jelenlegi szomjad annyira sürgető, hogy kevésbé veszed figyelembe a jövőbeli szomjúságot, csak hogy most kielégítsd a szükségletedet. Ez teljesen természetes: hajlamosak vagyunk a jelenlegi kielégülést előnyben részesíteni a jelenlegi lemondással szemben, ami csak a jövőben hoz hasznot, mert a jövő mindig bizonytalan.

Ha viszont megpróbálod beosztani a vizet, és egyszerre csak kis kortyokat iszol, az alacsonyabb időpreferenciát és egy szűkös erőforrás racionális elosztását mutatja. Ez azt jelenti, hogy hajlandó vagy késleltetni a jelenlegi szomjad csillapítását, hogy javítsd a hosszú távú túlélési esélyeidet. Ez nem jön magától, jelentős erőfeszítést, önuralmat és jövőorientációt igényel.

Alternatívaköltség azt az értéket jelenti, amelyről lemondasz, amikor döntést hozol, vagyis a következő legjobb lehetőség értékét. Minden döntés kompromisszumokkal jár, ezért minden döntésnek van alternatívaköltsége.

A sivatagi példában, ha azonnal megiszod az összes vizet, az alternatívaköltség az a túlélési előny, amit akkor nyernél, ha beosztanád a vizet, és hosszabb időre elosztanád a fogyasztását.

Tegyük fel, hogy úgy döntesz, beosztod a vizet, és hosszabb időn keresztül kis kortyokat iszol. Ennek eredményeként lesz elég energiád és folyadékod, hogy több vizet keress. Miközben keresgélsz, találsz egy kaktuszt, amelyben kevés víz van. Nem sok, de elég, hogy egy időre csillapítsd a szomjadat. Ha az összes vizet egyszerre megittad volna, lehet, hogy nem lett volna elég energiád keresni, és nem találtad volna meg a kaktuszt.

Ebben az esetben, ha egyszerre megiszod az összes vizet, az alternatívaköltség az lett volna, hogy elszalasztod a lehetőséget, hogy megtaláld a kaktuszt és további folyadékhoz juss.

Ez a példa jól mutatja, hogy az alternatívaköltség nemcsak a két lehetőség közötti azonnali kompromisszumot jelenti, hanem a jövőbeli lehetőségeket is, amelyeket a döntéseink révén nyerhetünk vagy elveszíthetünk.

Az, hogy hajlandóak vagyunk-e lemondani egy nagyobb jövőbeli jutalomról egy kisebb, azonnali jutalomért cserébe, az időpreferenciánktól függ, vagyis attól, mennyire értékeljük az azonnali kielégülést a hosszú távú tervezéssel szemben.

Tevékenység: Időpreferencia

1. Hallgasd meg a tanár magyarázatát az édességválasztásról.
2. Döntsd el, hogy most szeretnél egy kis cukorkát vagy pillecukrot kapni, vagy inkább vársz az óra végéig, hogy két cukorkát vagy egy nagyobb, kívánatosabb édességet kapj.
3. Vállald fel a döntésedet, és jelezd a tanárnak, hogy mit választottál. Az édességet a döntésednek megfelelően vagy azonnal, vagy az óra végén kapod meg.
4. Vegyél részt az órai beszélgetésben a tevékenységről, gondolkodj el a döntéshozatali folyamatodon és az időpreferencia fogalmán.

Összegzés és megbeszélés

• Milyen tényezők befolyásolták a döntésedet, hogy most vedd el az édességet, vagy inkább várj egy nagyobb jutalomra?
• Hogy érzed magad a döntéseddel kapcsolatban most, hogy vége a tevékenységnek?
• Eszedbe jutnak valódi példák, amikor a magas időpreferencia káros lehet, és amikor az alacsony időpreferencia előnyös?
• Milyen lehetséges következményei lehetnek annak, ha a magas időpreferenciát választod az alacsony helyett?

Források

What is Money?

Nézd meg ezt a rövid videót!